2016. augusztus 11., csütörtök

Ideglelés Csernobilban --- Chernobyl Diaries 2012

Nyilván már mindenki látta, ismeri, vagy csak hallott az Ideglelés sorozatról, amelynek a harmadik részének köze sincs az első
 kettőhöz. Nem szeretném szétcincálni a trilógiát, de hát valljuk be az első két rész eléggé gyenge, és amennyire ezt a filmet vártam, annyira kellett ebben is csalódnom. Ez a film inkább egy felszínezett dokumentum film szerintem, aminek köze sincs a horror műfajhoz. A legnagyobb ijedséget első nézésre egy medve okozza, a film végéig az eseményeket az ember meg végig nézi úgy, hogy a szeme sem rebben.
Ok. mindenki meghal, mint mindegyik horrorfilmben, amit Oren Peli rendezett, de azért ilyesmire nem számítottam! Azt hittem valami nyugis szellemes, démonos horrorfilm lesz, nem pedig ilyen zombikutyás -emberes film.
Igaz, magából a kameravezetésből is ráismertem Peli művére.
Viszont ez egy eléggé gyenge írás és rendezés volt tőle, hiszen a nevéhez fűződik az Insidius 1-2-3, és a Paranormal Activity összes része.  Fekete pont neki ezért az "alkotásért"

Leírás:
1986. április 26. A Csernobil atomerőmű négyes számú reaktora felrobban, ezzel pedig 400 atombomba erejének megfelelő radioaktív szennyeződés szóródik szét a levegőben. A szomszédos Pripjaty városka még napjainkban is lakatlan. Épp ide igyekszik hat huszonéves fiatal, akik felbérelnek egy "extrém" túravezetőt, aki a figyelmeztetések ellenére elviszi őket az elhagyott kísértetvárosba 25 évvel a katasztrófa után.

Trailer:


Főbb szereplők:

Zoe:           Ingrid Bolso Berdal

Chris:        Jesse McCartney

Natalie:     Olivia Dudley

Uri:           Dimitri Diatchenko

Paul:         Jonathan Sadowski

orvos:       Pasha D. Lychnikoff

Michael:   Nathan Phillips

Amanda:   Devin Kelley

Véleményem:
Megoszló véleménnyel vagyok erről a filmről. Az elhagyott Pripjaty nagyon ütős, nem tudom, hogy ott "filming location"-ozták-e vagy sem, de jó volt az operatőri munka, a díszletezés és a feszültség felépítése is. Ami viszont baki: Uri állítólag többször is vezetett extrém túrát a térségbe, mégis értetlenül kezeli a helyzetet.
Kicsit logikátlan és életszerűtlen az az elfajzott horda, akik inkább a radioaktív fertőzöttek leszármazottai, mintsem ők maguk. Talán lehet köztük kortárs is, de érthetetlen az indítékuk és az, hogy miért is vannak ott és miből élnek.
Annak az iszonyatos mennyiségű embernek nyomai lennének a nappali séta során is. De a legfelháborítóbb a legvége volt, hogy a katonák tisztán látják, hogy a két fiatal nem a horda tagja, civilek, segítséget kérnek és durr lelövik a srácot. A csajt meg bedobják a dinnyék közé. Tehát másik nagy baki, hogy a "rendfenntató" közegnek sem érthetőek sem az indítékaik sem pedig a szerepük.
Mondjuk azt nem értem, hogy a film címe miért Ideglelés Csernobilban, ha a film közben meg "Pripjaty"ban játszódik...
És számomra az is tisztázatlan, hogy hogy a viharba rohantak ezek 18 kb-ert a Csernobilban található Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműig...
Ugyanakkor a helyszín és a film hangulata miatt talán egy megnézést megér.

Egy kis történelem:
A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa.
A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. Kb. 200 000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék 60%-a Fehéroroszországban hullott le.
Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (például rákban), és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy körülbelül 4000 ember hal meg a későbbiekben ezzel kapcsolatos betegségekben. Az európai lakosság (közel 100 millió fő) 20%-a statisztikailag rákban hal meg, így a Csernobil miatti halálesetek statisztikailag nem kimutathatóak. Nem elhanyagolható azonban, hogy a legfőbb halálozási ok a katasztrófával kapcsolatosan pszichés eredetű volt
A félelemkeltés egyik jellemző példája az abortuszok számának növekedése, mely a balesetet követő hetekben közel 40 000 többlet művi vetélést jelentett. Ezek a meg nem született gyermekek is a robbanás áldozatai, holott az akkoriban születettek között mutációval, születési rendellenességgel stb. összefüggő többlet előfordulást sehol sem tudtak kimutatni.
1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1:23:58-kor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.

Érdekesség:
Képek az atomerőműről és Pripjatyról:

atomerőmű a katasztrófa után












A csernobili katasztrófa áldozata


















Pripjaty, balra látható az atomerőmű
















Szellemváros


























Elhagyatott ház















Katasztrófa után egy szoba















Orvosi szoba maradványai
















Régi csúszda













Szellempark óriás kereke

















Dodgem












Pontozás a Port szerinte:  5,5

Pontozás szerintem: 6

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése